Büssü

Weboldal

Somogy megye középkeleti részén a Baté - Igal összekötőút felénél helyezkedik el, Igaltól 8 km-re, Kaposvártól és Dombóvártól 25 km-re.
Az első írásos emlékek az 1725-ös években említik először, bár a régészeti leletek szerint már a római korban is lakott terület volt.
A magyar nemzeti királyság megalakulásakor a község területét a tolnai királyi várhoz csatolták. Kezdetben a királyi hirdetőknek volt itt földje, aztán váltogatták egymást a különböző uraságok. 1449-ben a Bocskai család előnévként használta a falu nevét. A helynév Bese (1725), Bouseu (1362), Besew (1408), Bösö (1575), Büssü ( 1725-től )
1729- ben a gyulai Gaál család birtoka és az is maradt egészen 1945 -ig.
Az 1700-as években színmagyarok lakták a falut. A XVIII században jelentős gazdasági fejlődés indult meg, ekkor mezővárosi rangra emelkedett. Iparos sváb családok települtek be, de előfordul a betelepülők között horvát és angolszász eredetű is. Az újonnan jöttek alkalmazkodtak a befogadókhoz, átvették nyelvüket, szokásaikat, később már csak a nevük árulkodott eredetükről.
Megnehezítette beilleszkedésüket, hogy házasságot ritkán kötöttek egymással az őstelepült magyarok és a betelepült svábok. Ennek elsődleges oka a vallási különbség volt. Míg az őslakosság református volt a betelepültek valamennyien katolikusok. Békésen éltek és segítették egymást a falusi kis közösségben.
1927-től kövesút kötötte össze Batéval ahol a legközelebbi vasútállomás is volt, 1947-ben megindult az autóbusz közlekedés, 1948-ban bevezették a villanyt.
A község lakóinak száma a XX. század elején volt a legtöbb, akkor 973- at írtak össze, 568 római katolikust és 405 reformátust.